A kereszténységben a 4. század elején vált vízkereszt napja liturgikus ünneppé. Három eseményre emlékeztet: a napkeleti bölcsek, azaz a háromkirályok érkezésére, Jézus megkeresztelkedésére a Jordánban és Jézus első csodájára a kánai menyegzőn. Később az ünnep elsődleges témája a keleti egyházban Jézus keresztsége, Nyugaton a háromkirályok látogatása lett.
2014-től a magyar katolikus egyházban is parancsolt ünnep vízkereszt napja, szemben azzal a korábbi gyakorlattal, amely a hozzá közelebbi vasárnapra tette.
Jézus megkeresztelkedésének emlékére a katolikus templomokban ilyenkor vizet és tömjént szentelnek. Vízkereszt napján szokásban volt a szentelmények hazavitele is: a szenteltvíznek gyógyító hatást tulajdonítottak, minden betegségre használták. A vízkereszti népszokásokból mára jobbára csak annyi maradt meg, hogy ekkor szedik le a karácsonyfát.
Vízkeresztkor kezdődik a házszentelések időszaka, valamint a farsangi időszak is.
Forrás: Pannon RTV
