KÚLA, 2023.05.03. – A búzaszentelés a határban, a búza- és a gabonaföldeknek a megáldása jelentős a keresztény liturgiákban. Kúlán az eseményt minden évben április utolsó, vagy május első szombatján tartják, más-más búzával bevetett parcellán. Az idén április 29-én jegyezték az eseményt, Juhász György, a Szent György-plébániatemplom esperes plébánosa és a kúlai születésű Miocs József, a szabadkai Pulinum rektora, a helyi pasztorális tanács tagjai több mezőgazdasági termelő és a hívek jelenlétében Körmöczi Rókus búzaparcelláján áldotta meg a vetést. Imádkoztak a jó termésért és a természeti csapások elhárításáért.
A szertartást követően Juhász György atya elmondta, a búzaszentelés ősi szokás, Szent Márk evangélista napján, április 25-én van, Kúlán viszont az ezt követő szombaton tartják meg, mivel a tavaszi vetési időszak idején a gazdák és az emberek akkor érnek rá.
− A búzaszentelésre főleg a mezőgazdasággal foglalkozók jönnek, köztük azok is, akik az egyház földjeit bérlik, minden évben más területre megyünk. Ilyenkor a szentírásból olvasunk fel részletet, a mindenszentek litániája után a búzaszentelés liturgiája következik. Ennek keretében imádkoztunk a bőséges, jó termésért. A négy égtáj felé elmondott evangéliumi részlettel kérjük az úr áldását az idei termésre. „Édes Jézus, kérünk szépen, áldd meg munkánk egész évben”. Ilyenkor egy-két gondolatot mindig szeretek hangsúlyozni. Az első, hogy a Jóisten arra tanított bennünket, hogy éljünk, hogy életet adjunk, és az életet fenntartsuk. „Sokasodjatok és szaporodjatok!”, írja a szentírás. A második gondolatban Jézus szavaira emlékeztettem a jelenlévőket: „Nálam nélkül semmit sem tehettek.” Ez azt jelenti, hogy akármilyen kemény munkával dolgozunk is, ahhoz is szükséges a Jóisten áldása. Ezért vagyunk itt, ezért imádkoztunk – mondta Juhágy György.
A szertartásba bekapcsolódott a kúlai születésű Miocs József atya, a szabadkai Paulinum rektora is, aki elmondta, a búzaszentelés jelentős esemény mind az egyház, mind a hívek számára.
− Imádkozunk, és a Jóistent magasztaljuk, hogy jó termés legyen, hogy legyen mit inni és enni. Nagyon szép ez a könyörgés, amiről szó van: „Ne aggódjatok életetek miatt, hogy mit esztek, vagy mit isztok, sem testetek miatt, hogy mibe öltöztök! Amikor a Jóisten veletek van, akkor minden áldás megvan!” – mondta Miocs József atya.
A szertartás végén valamennyien sarlóval egy-egy marék búzát vágtak, amit ládákba tettek. A helyszínen elmondták, a ládákat a templomba viszik, a csokrokat pedig a vasárnapi szentmisét követően szétosztják a hívek között. Ezeknek a gabonaszálaknak a néphagyomány szentelményi erőt tulajdonít.
Forrás: magyarszo.rs / P.L.
